A hosszútávú cél természetesen továbbra is a Boston Marathonhoz szükséges kvalifikációs idő elérése, ami idén és jövőre is még 3 óra 15 perc. Na ezt még tutira nem érem el a következő két évben, és egy kicsit tartok is attól, hogy lejjebb viszik a határt, mire közelebb kerülök ezekhez az időkhöz.
Az idei maraton cél a négy óra alatti idő, ami keménynek, de elérhetőnek tűnik a tavalyi eredmények fényében. A novemberi Balaton Félmaratonon elért 2:06-os idő alapján a McMillan kalkulátora (http://www.mcmillanrunning.com/index.php/site/calculator) 4:25-ös maratont jósol. Tehát őszig 25 percet kellene javulnom, ami kilométerenként 36 másodpercet jelent lebontva. Ez a 6:18 min/km-es időre vetítve azt jelenti, hogy kb. 10 százalékot kellene javulnom őszig. Erről a szintről, ahol most tartok, nem tűnik kivitelezhetetlennek.
Első lépésként a novemberi 6min/km időből szeretnék 10 mp-et lefaragni az áprilisi Vivicittára. Ha sikerülne, akkor jó lenne a nyári félmaratonon hozni a a négy órás maratonhoz szükséges 5:40-es kilométereke hozni, és ha ez is összejönne, akkor már csak ezt a tempót kell tartani az egész távon. :) Így leírva könnyűnek hangzik, majd meglátjuk, hogy sikerül.
Idén április 1-én lesz a Vivicittá Félmaraton lesz az első versenyem, a 12 hetes felkészülés a jövő héten indul, ezen a héten még nem kell összetörnöm magam. Ennek fényében a keddi napot el is lébecoltam. Tegnap már nem volt mentség, menni kellett. Nem tudom más hogy van vele, nekem mindig az elindulás a legnehezebb. Rávenni magam, hogy átöltözzek, lebattyogjak a szigetre stb. Amikor már a hídon sétálok, akkor már általában nincs semmi gond, olyankor már alig várom, hogy fussak.
5 km volt a tegnapi táv, az elején próbáltam egy kicsit gyorsabb tempót futni, de nagyon kapkodtam a levegőt, ezért két km után visszaváltottam egy kocogósabb tempóra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése