A mai sokkal jobban ment

Mára 14 km volt előirányozva, általános állóképességi edzésként. Cél a 136-154-es (+4-5 a meleg miatt) pulzustartomány és a maratontempó +15% és +25% közötti, azaz 6:48-7:23/km-es tempó volt. A mai nappal teljesen elégedett lehetek. Átlagtempó 6:58, átlagpulzus 156. Talán mégiscsak lesz valami ebből a maratonból!

http://runkeeper.com/user/Gabbesz/activity/92048477

Felemás érzések

A tegnapi pihenőnapot követően, ma egy kicsit keményebb menet várt rám. A táv 13 km, a közepén 6 kilométer laktátküszöb közelében. Ez emberi nyelvre lefordítva 15K és félmaraton közötti tempót jelenti, vagyis esetemben úgy nagyjából 5:30/km-es időt. Vagyis, én azt gondoltam, számomra ez a megfelelő tempó, mivel a Vivicitta félmaraton idejéből ez adódna. Igaz, már múlt kedden is baljós előjelek gyülekeztek az égen. Múlt héten még előkészítés gyanánt 5:25-ös tempót terveztem egy hasonló felépítésű edzésre, de már akkor éreztem, hogy az a tempó erősebb, mint amivel én félmaratont tudnék futni. Ezért is lőttem be egy kicsit konzervatívabb időt mára.
Ehhez képest ezt a sebességet már az elején is alig bírtam tartani, nagyon erős volt ez az iram, pulzusom pedig az egekben. Úgy éreztem talán még 10K sem menne végig így, nem hogy 15K vagy egy félmaraton. A 4. kilométertől lassultam is, nem is tudtam tartani ezt a tempót. Nagyon kiábrándító volt, hogy ennyire hiányzik a sebességem.
Ha ennyire rosszul ment, akkor miért kapta ez a bejegyzés mégis a  "Felemás érzések" címet? Mert a fentiek ellenére pozitívum, hogy az edzést követően nem purcantam ki, sőt a levezető kilométerek alatt is úgy éreztem, hogy még bőven tudnék tovább futni. Ha már a sebességem szar, legalább állóképességem legyen, nem igaz?

http://runkeeper.com/user/Gabbesz/activity/91510846?&mobile=false

18 hét Berlinig

18 hét múlva, szeptember 30-án lesz a berlini maraton. Ez az információ annyiból érdekes, hogy a mai nappal kezdődik kifejezetten a maratoni felkészülésem. A program alapját Pete Pfitzinger Advanced Marathoning című könyvében található edzésterv képezi. A program négy mezociklusból áll: állóképesség fejlesztése, laktátszint emelés + állóképesség fejlesztés, verseny előkészítés, rápihenés. Persze, hogy ne legyen ennyire egyszerű, az egyes mezociklusokon belül többfajta edzésfajta is előfordul, például a második mezociklusban egyaránt található állóképességi edzés, laktátküszöb emelő, VO2max és maraton tempójú futás is. Az első heti adag 53 km, ez fokozatosan emelkedik 88 km-re. Az első héttől nem tartok, a heti 50 km-es adag nagyjából megvolt mostanában is. A csúcsmennyiség már inkább tűnik rémisztőnek, de állítólag, ha az első heti adag megvan nagyobb erőfeszítés nélkül, akkor a program végigvihető.
Mindenesetre a mai adagot különösebb megerőltetés nélkül sikerült végrehajtani; ugyanis a terv alapján a hétfő mindig pihenőnap. :)

Új cipők

Szerencsére a futást nem hanyagoltam annyira, mint a blogolást, így nagyjából tartom az idei ütemtervet. Az elmúlt időszak eseményeit nehéz lenne 2-3 mondatban összefoglalni, ezért azokat hagyom a múlt homályába veszni.
Pegi3-ról és társáról, Pegi4-ről (teljes családi nevükön Nike Pegasus 28) azonban mutatok egy képet, ők lesznek velem a Berlinbe vezető úton. Az út hosszú lesz és kemény, de ilyen barátokkal könnyedén veszünk minden akadályt.